Szegénység: az emberiség hétfejű sárkánya

Mi lenne, ha a világ összes pénzét egyenlően elosztanánk mindenki között? A szegénység végre a múlt csúnya sebévé válna? Valószínűleg nem, hiszen az egyenlőtlenség sokkal több, mint ami a bankszámlánkon van.

A Lendahand a feltörekvő piacokon működő vállalatok crowdfunding platformjaként azon dolgozik, hogy a finanszírozási szakadékot áthidalja, és a világ pénzének egy részét újraossza azáltal, hogy összehozza a finanszírozáshoz való hozzáférésre szoruló embereket azokkal a befektetőkkel, akik a pénzükkel hatást akarnak gyakorolni.

A hatásbefektetést a szegénység elleni küzdelem szolgálatába állítjuk. Lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy növekedjenek, több alkalmazottat alkalmazzanak, és gondoskodjanak helyi közösségeikről, miközben Ön potenciálisan szerény hozamot érhet el a befektetéséből. Határozottan hiszünk abban, hogy ez a megoldás része, és valódi változást hozhat.

A szegénységnek nagyon sokféle formája van, és mindannyian tudjuk, hogy valós problémáról van szó, amely világszerte több százmillió embernek okoz súlyos gondokat. Itt az ideje, hogy azonosítsuk ezt a hatalmas akadályt, amellyel szembenézünk, miközben felkészülünk arra, hogy szembenézzünk ezzel a hétfejű sárkánnyal, és legyőzzük azt.

Legegyszerűbben fogalmazva, a szegénység az, hogy nincs elég pénzünk vagy hozzáférésünk az erőforrásokhoz ahhoz, hogy még az alapvető életszínvonalat is élvezhessük. Ez az egészségügyi ellátáshoz, oktatáshoz, vízhez vagy higiéniai létesítményekhez való hozzáférés hiányában és sok más módon nyilvánul meg.

Relatív szegénység: Szegények a gazdag országokban

Összességében a szegénység egyenlő a kirekesztéssel. A gazdaságilag fejlettebb országokban a szegénység azt jelenti, hogy az emberek többsége kirekesztett abból, ami a normális mindennapi életet jelenti. Gondoljunk csak arra, hogy Hollandiában élünk, és nem férünk hozzá az internethez, hogy munkát keressünk, vagy időpontot kérjünk a Gemeente-től. Mi lenne, ha az egyetlen reményed a megfelelő ruházatra az lenne, ha azt adományoznák neked, és a felsőfokú oktatás megfizetése számodra vagy a gyermekeid számára teljesen kizárt.

Ez a relatív szegénység az, amikor olyan napi jövedelemmel élsz, amely 50%-kal alacsonyabb, mint a saját országodban a háztartások mediánjövedelme. Az ilyen típusú szegénység orvoslása arról szól, hogy mindenkinek megadjuk a lehetőséget, hogy ugyanazokat az alapvető életszínvonalakat élvezhesse, amelyekre 2021-ben szükség van, hogy mindenkinek egyenlő esélye legyen arra, hogy a lehető legteljesebb életet élhesse.

Egy ország előrehaladása a relatív szegénység elleni küzdelemben általában a gazdasági növekedéshez kötődik, bár ez sokak számára gyakorlatilag állandó is lehet, mivel bizonyos családok az alacsony jövedelműek dobozában rekednek.

Abszolút szegénység: A peremén élni

Amikor egy személy vagy család nem jut hozzá a legalapvetőbb szükségletekhez, például az élelmiszerhez, a biztonságos és megfelelő lakhatáshoz, a biztonságos ivóvízhez vagy az elektromos áramhoz, azt abszolút szegénységnek nevezzük.

Az abszolút szegénység mérésének megközelítése az, hogy a háztartásokat egy meghatározott jövedelmi szinthez hasonlítjuk, amely országonként változik, annak gazdasági feltételeitől függően. A szegénységi küszöb alatt élők azonban nem részesülnek azonnal az országukban tapasztalható gazdasági növekedésből.

Amikor a relatív-abszolút megközelítést használják a szegénység mérésére, a tartós szegénységről is említést kell tenni. Ez az, amikor a háztartások 3 évből 2 évben 50 vagy 60%-kal kevesebb jövedelmet kapnak, mint az átlagjövedelem. Mivel a tartós szegénységnek nagyobb hatása van a gazdasági és társadalmi viszonyokra, a tartós szegénység fontos fogalom, amit szem előtt kell tartani.¹

Hogyan mérjük a mérhetetlent?

Tudjuk, hogy^:2

• 689 millió ember él mélyszegénységben, napi 1,50 eurónál kevesebből.
• a nemzetközi szegénységi küszöb alatt élők közül 5-ből 4 vidéken él.
• a szegénységben élők 50%-a gyermek

A közelmúltban a COVID-19 világjárvány egy generáció óta először fordította vissza a globális szegénység csökkenését. A világjárvány miatt mintegy 120 millió ember él szegénységben, és ez a szám 2021 végére várhatóan 150 millióra emelkedik.

A mélyszegénységben élők az alacsony jövedelmű országokban napi 1,50 eurónál kevesebből élnek. Mivel a szegénységi küszöb országonként eltérő , a Világbank a szélsőséges szegénységet úgy is definiálja , hogy a közepes jövedelmű országokban 2,60 eurónál kevesebből, a gazdagabb országokban pedig 4,50 eurónál kevesebből kell megélni.

Nyilvánvaló, hogy továbbra is a szélsőséges szegénységre kell összpontosítani, ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy a szegénység nem szűnik meg, ha valaki átlépi a napi egy euróban meghatározott pénzbeli küszöböt. Az ember élete nem javul meg varázsütésre, és nem tűnik el minden problémája attól, hogy 1,50 euró helyett 2 eurót keres naponta.

A szegénységi küszöb azt a minimális jövedelemszintet jelzi, amelyet egy adott országban megfelelőnek tartanak, és úgy számítják ki, hogy megállapítják az összes olyan alapvető erőforrás teljes költségét, amelyet egy átlagos felnőtt ember egy év alatt elfogyaszt. A nemzeti szegénységi küszöbök tehát felhasználhatók az egyes országok tendenciáinak mérésére, de nem hasonlíthatók össze az egyes országok között^.3

Sajnos a jövedelmek és kiadások puszta összehasonlítása nem adna teljes és igazságos képet a szegénységről világszerte, mivel a szegénység meghatározása nem csupán közgazdasági kérdés. A társadalom és a politika is befolyásolja. A Világbank például megállapította, hogy a globális szegények több mint 40 százaléka olyan gazdaságokban él, amelyeket bizonytalanság, konfliktus és erőszak sújt.

A szegénység összetett, hiszen nem minden ember számára jelent azonos következményeket. A szegénység természetének megértéséhez négy tényezőt lehet megkülönböztetni^:4

• Helyzeti szegénység: Ez a fajta szegénység átmeneti, és olyan csapásokból ered, mint a földrengések, árvizek vagy súlyos egészségügyi problémák.
• Generációs vagy krónikus szegénység: Ez a fajta szegénység generációról generációra öröklődik. A következő két-három generáció beleszületik a szegénységbe, és jellemzően nincsenek meg a szükséges erőforrások, hogy kikerüljenek belőle.
• Vidéki szegénység: Ez a fajta szegénység az 50 000 főnél kisebb lakosságú régiókban fordul elő. A terület kisebb népessége miatt hiányoznak az alapvető szolgáltatások és létesítmények, ami hozzájárul a pénzügyi nehézségeikhez.
• Városi szegénység: Ez a fajta szegénység olyan helyeken fordul elő, ahol a lakosság száma meghaladja az 50 000 főt. A családok nagy stressznek lehetnek kitéve a túlzsúfoltság és az alapvető szükségletek, például a megfizethető lakások hiánya miatt.

A kör megtörése

Egyesek úgy vélik, hogy pusztán kemény munkával vagy ambícióval az emberek megtalálhatják a kiutat a szegénységből. A statisztikák azonban azt mutatják, hogy a szegénységbe született emberek nagyobb valószínűséggel maradnak szegények, függetlenül attól, hogy milyen keményen dolgoznak és próbálkoznak. Ha a gazdasági rendszer szinte a gravitációhoz hasonlóan ellenük dolgozik, a többség nem lesz képes megtalálni a kiutat a szegénységből. Ez az, ami fenntartja a szegénység körforgását.

A szegénységet az sem határozza meg általánosságban, hogy egy ország rendelkezik-e elegendő természeti erőforrással vagy sem. A KDK a bizonyíték erre, hiszen természeti erőforrások tekintetében az egyik leggazdagabb ország, ugyanakkor a világ egyik legszegényebb országa a jövedelem tekintetében. És bár Kenya jelentős gazdasági növekedést és fejlődést mutat, sok kenyai küzd az alapvető szükségletei kielégítéséért .

Hogyan törhetjük meg tehát ezt a kört, és hogyan adhatunk esélyt mindenkinek arra, hogy azonos életszínvonalat élvezzen, és hogyan adhatunk mindenkinek egyenlő esélyt arra, hogy teljes mértékben kiaknázza az életét?

Öt évvel ezelőtt a világ vezetői megállapodtak az ENSZ 17 fenntartható fejlődési céljában. E célok célja, hogy 2030-ra egy jobb világot teremtsenek. A társadalmi, gazdasági és környezeti fenntarthatóság fejlesztésének szinergiáját és egyensúlyát felhasználva remélhetőleg a széles területeket átfogó intézkedések hozzájárulnak az 1. cél eléréséhez : a szegénység minden formájának megszüntetése mindenhol.

Bár a szegénység olyan problémának tűnhet, amely mindig is velünk lesz, a biztató igazság az, hogy minden eddiginél közelebb kerülünk a szélsőséges szegénység felszámolásához világszerte, mivel az országok, szervezetek és vállalatok mind együtt dolgoznak ugyanazon cél érdekében. A Lendahanddal az a célunk, hogy összehozzuk a hasonlóan gondolkodó embereket, akik csatlakozni akarnak a szegénység elleni küzdelemhez.

Lehet, hogy úgy érzi, nincs elég pénze ahhoz, hogy fenntartható módon változtasson, de itt jön be a tömegfinanszírozás ereje. Már 50 eurós befektetéssel is csatlakozhat több mint 7000 másik befektetőhöz, és ha összeadjuk a pénzünket, a pénzünkkel valódi változást érhetünk el a feltörekvő piacokon. Tekintse meg a projektek oldalunkat, hogy megnézze, milyen típusú vállalatokba fektethet be.

^Források:

^{1 Habitat for Humanity
2 WorldBank
3 Wikipedia
4 Tanítás a szegénység jegyében - Eric Jensen}