Az európai hatásbefektetés kulcsai 2022-ben

Bemutatjuk az EVPA és a GSG által készített "Accelerating Impact" jelentés következtetéseit, amely az első olyan gyakorlat, amely az európai hatásbefektetési ágazat méretezését célozza.

Akár hatásbefektető, akár társadalmi vállalkozó, valószínűleg többször keresett már adatokat az európai hatásbefektetési piacról. Ezen információk megtalálása azonban nem könnyű feladat: még mindig kevés olyan megbízható forrás van, amely összesített adatokat kínál az európai területen történő hatásbefektetésről. Az egyik ilyen forrás az EVPA (European Venture Philanthropy Association), egy nonprofit szervezet, amely a hatásbefektetés és a kockázati filantrópia népszerűsítését tűzte ki célul kontinensünkön (és amelynek mi is tagjai vagyunk!). Az EVPA kutatásokat végez, szinergiákat hoz létre az ökoszisztémán belül, és terjesztési tevékenységeket folytat, például rendezvényeket, előadásokat, workshopokat...

Az EVPA most tette közzé azt a jelentést, amelyre mindannyian vártunk: az "Accelerating Impact" az európai hatásbefektetési ágazat méretének első felmérése, amelyet a Global Steering Group for Impact Investment (GSG) globális irányítócsoporttal közösen készített. Az átfogó tanulmány célja, hogy fényt derítsen a hatásbefektetés helyzetére egész Európában, amelyben 285 szervezet vett részt, amelyek 18 európai ország 512 hatásbefektetési eszközét képviselik.

Kíváncsi a következtetéseikre? Íme egy összefoglaló:
1. A piac mérete folyamatosan növekszik, de még mindig csak a teljes befektetés elenyésző százalékát képviseli
2021-ben az európai hatásbefektetés mérete 80 milliárd euró volt, ami 26%-os növekedést jelent 2020-hoz képest. Ez azonban az európai befektetési piacnak mindössze 0,5%-át teszi ki.
Ebből a teljes összegből 32 milliárdnak volt valamilyen formája az addicionalitásnak. A hatásbefektetésben az addicionalitás azt jelenti, hogy a befektetés valóban változást hoz. Vagyis ez egy olyan fogalom, amely segít mérlegelni, hogy a befektetés döntő szerepet játszott-e a hatás elérésében, vagy éppen ellenkezőleg, a hatás más eszközökkel ugyanúgy bekövetkezett volna.

2. A befektetett tőke nagy része egyéni befektetőktől, pénzintézetektől és intézményi befektetőktől származik.
Az alábbi ábra azt mutatja, hogy honnan származnak a befektetések, mind Európában, mind pedig több országban, például Belgiumban, Spanyolországban, Olaszországban vagy Franciaországban. Általánosságban elmondható, hogy az összes befektetés főként egyéni befektetőktől (Spanyolországban 71%), intézményi befektetőktől és pénzügyi intézményektől származik.

Az egyéni befektetők számának növekedése néhány országban a kedvező szabályozási változásokkal magyarázható, mint például a 90/10-es szolidaritási alapok bevezetése Franciaországban.
Az egyéb szereplők közül meglepő az alapítványoktól származó csekély 1%. Ennek oka az lehet, hogy az alapítványok olyan szervezetek, amelyek nagyon meghatározott és kialakult befektetési stratégiákkal rendelkeznek, és nem rendelkeznek a többi szervezethez hasonló rugalmassággal a változtatások terén. Ez a szám azonban azt is tükrözi, hogy az alapítványok óriási kiaknázatlan lehetőségeket rejtenek magukban, hogy saját küldetésüket a hatásbefektetések révén előmozdítsák.

Fontos megemlíteni az európai alapoktól származó 5%-ot is, amely a 2020-as 1%-hoz képest jelentősen nőtt; valamint a nagy nettó értékű magánszemélyektől származó 4%-ot. Ezek mind olyan szereplők, akik nagy potenciállal rendelkeznek a jövőbeni hatásos befektetések terén.

3. A változáselmélet és a FFC hatásvizsgálati szabványok, a leggyakrabban használt hatásmérési módszerek.
A hatásmérés tekintetében a Theory of Change és a FFC Impact Standards 43%-kal holtversenyben vezetnek, őket követi a Impact Management Project (IMP) 5 hatásdimenziója.
Ezen a területen azonban még van tennivaló: annak ellenére, hogy a megkérdezett szervezetek mindegyike állította, hogy alkalmaz valamilyen mérési módszertant, 17%-uk elismerte, hogy a mérésen túl nem lépett át a hatásmenedzsment tevékenységekre.

A Lendahand oldalon a változáselméletet és a FFC szabványokat egyaránt használjuk. Tekintse meg a hatásmérési és -kezelési keretrendszerünket, hogy részletesen lássa, hogyan végezzük ezt. A Lendahandoldalon a hatásvizsgálati oldalunkat is meglátogathatja, ahol összefoglaló képet kaphat arról, hogyan közelítjük meg a hatást.

4. A befektetés 40%-a Európán kívülre irányul
Bár a jelentés az európai szervezetek beruházásaira összpontosít, a befektetések közel 40%-a Európán kívül kerül allokálásra. Ezek a külső befektetések egyenletesen oszlanak meg Latin-Amerika, Afrika és Ázsia között.
Az európai területen végrehajtott befektetések közül a legtöbbet maguk a befektető szervezetek országaiban fektetik be. A befektetések 16%-a azonban más európai országokban történt, ami a legutóbbi EVPA-tanulmányhoz képest azt mutatja, hogy az európai befektetők - valószínűleg a kedvezőbb szabályozási változások miatt - egyre inkább hajlanak a szomszédos országokban történő befektetésekre.

A teljes jelentés letölthető az alábbi linken.